zene mindenkinek!


MENÜ
Mp3 mindenkinek
Szerelmes Versek
Főoldal
Zene
Csoportok
Fórum













Szenes iván

Szenes Iván 180 Szenes Iván és felesége, Kornay Mariann Született Budapest magyar
1924. április 25. Elhunyt Budapest magyar
2010. szeptember 13. (86 évesen) Foglalkozása író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző Díjak Érdemes Művész

 

Életút

 

19451948 között köztisztviselő, 19481949-ben a Világosság című lap munkatársa, 19491950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 19511956 között a Vidám Színpad[1] dramaturgja. 19561961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 19611979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.

Néhány éve a közszolgálati televízió műsorsorozatot indított dalaiból. A főműsor időben sugárzott adások nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.

Halála előtt két hónappal, két részletben sugározta az MTV, a Szenes Színház című műsort. Az internettől sem idegenkedő művész Klikkelj rám címmel írt egy 21. századi slágert. Síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben található.

A család

Munkássága 

Színpadi művei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 412.[2]

József Attila Színház
Fodor Imre a színház legendás igazgatója -régi hagyomány ápolásaként- évadzáró bemutatóra zenés játékot rendelt. Számos emlékezetes előadás született így, sok nagy sláger is innen indult el hódító útjára.
Madách Színház
Fővárosi Operettszínház
Vidám Színpad
  • Susmus (Behár György)
  • Fogad 3-tól 5-ig (Behár György)
  • Segítség válunk (Fényes Szabolcs)
  • Legfeljebb elválunk (Vécsey Ernő)
Kis Színház
Kabarék a Vidám Színpad kamaraszínházában
  • Mi újság odaát (Charles Kálmán)
  • Meddig lehet elmenni
  • Hajrá magyarok
  • Ki van odafenn
  • Dobogón vagyunk (Kellér Dezső)
  • Szerencsés flótás, zenés játék (Fényes Szabolcs)
Medgyasszay Színház
  • Tombol az erény (Csanak Béla)
  • Ki a papa? (Hegedűs Tamás)
Tarka Színpad[3]
Városmajori Szabadtéri Színpad

Filmjei

  • Állami áruház

Rendező: Gertler Viktor, zeneszerző:Kerekes János. Főszereplők: Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Turay Ida.

  • 2*2 néha öt

Rendező: Révész György, zeneszerző: Fényes Szabolcs. Főszereplők: Ferrari Violetta, Zenthe Ferenc. Énekhangok: Hollós Ilona, Vass Éva, Kazal László, Vámosi János.

  • Éjfélkor

Rendező: Révész György, zeneszerző: Bágya András

  • Tanulmány a nőkről
  • Szandy Mandy
  • Anghi Vera
  • Fuss, hogy utolérjenek

Rendező: Keleti Márton, zeneszerző:Fényes Szabolcs

  • Napfény a jégen

Rendező: Bán Frigyes, zeneszerző: (Fényes Szabolcs)

  • Vuk

Rendező: Dargay Attila. Zeneszerző: Wolf Péter

Hofi Géza szerzőtársa 

Hofi Géza és Szenes Iván.JPG
    • Fogsz Te a fox helyett..
    • Macskaduett[5]
    • Próbálj meg lazítani
    • Söprik az utcát
    • Kell néha egy kis csavargás
    • Az én világom
    • A Déli pályaudvar
Két műsor készítésében is közreműködött Malek Miklós társaságában
  • Tévé műsor
    • Temetni a munkát. Szilveszteri műsor, 1984. Szerzőtársak: Malek Miklós, G. Dénes György
  • Hofi részére írt további számok. Zeneszerző: Malek Miklós
    • Gondolj apádra.
    • Szembe jönnek a lányok
    • Kiöregedett vadászkutya dala[6]

Rádióoperett 

  • A bűnbak, 1960. (Gyöngy Pál – Tokaji György)

Slágerei 

Tudományos igényű diszkográfia dalairól még nem készült. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy minden idők legtermékenyebb slágerszerzője. Pálya-, "vetélytársai" több korosztályból kerültek ki. Néhányan közülük: Bradányi Iván, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György "Zsüti", S. Nagy István, Romhányi József és az új nemzedék: Adamis Anna, Bródy János, Miklós Tibor, Sztevanovity Dusán. Sülyi Péter. A teljesség igénye nélkül összeállított-válogatott lista, előadó szerinti rendszerezéssel:[7]

Ákos Stefi
Apostol Együttes
Aradszky László
  • Isten véled édes Piroskám. (Dobos Attila), a dallal első díjat nyertek a 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén. Ezzel a számmal Ő lett az első aranylemezes (100 000!) is.
  • Nemcsak a húszéveseké a világ. (Fényes Szabolcs)
  • Annál az első ügyetlen csóknál. (Dobos Attila), az 1967-es táncdalfesztivál második helyezett dala.
Bilicsi Tivadar
Bodrogi Gyula
  • A legtöbb ember ott hibázza el. A zenét is Szenes Iván szerezte.
  • Az a jamaicai trombitás. A kaktusz virága című zenés játékból. Duett Voith Ágival. (Nádas Gábor)
Breitner János
Corvina együttes
Cserháti Zsuzsa
  • A boldogság és én. (Bágya András)
  • Kicsi gyere velem rózsát szedni. (Gábor S. Pál)
Darvas Iván
  • Kicsit szomorkás a hangulatom máma. Az Imádok férjhez menni című zenés játékból. (Nádas Gábor)
Feleki Kamill
  • Glauziusz bácsi dala. Az Állami áruház című filmből. (Kerekes János)
Ferrari Violetta
Harangozó Teri
  • Mindenkinek van egy álma. (Fényes Szabolcs)
  • Minden ember boldog akar lenni (Dobos Attila)
Hollós Ilona
  • Veled vagyok még gondolatban. (Vig György)
  • 2*2 néha öt, duett Kazal Lászlóval. (Fényes Szabolcs)
Jávor Pál
Kapitány Anna
Karády Katalin
  • Álltam a hídon. (Horváth Jenő)
  • Ilyennek képzeltelek mindig. Orlay Jenő(Chappy)
  • Tavaszi álmok idején. (Szerdahelyi Zoltán)
Kazal László
Koós János
  • Annyi ember él a földön. (Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál 2. díj
  • Én aki nála jártam. (Nádas Gábor)
  • Kislány a zongoránál (Lovas Róbert)
  • Nem vagyok teljesen őrült. (Lovas Róbert)
Korda György
  • Bocsánat, hogyha kérdem. (Aldobolyi Nagy György)
  • Találd ki gyorsan a gondolatom. Duett a szerző Balázs Klárival.
 
 
  Bács-Kiskun megye 4. sz., Kunszentmiklós központú választókerület 1943. december 2-án született Kolozsváron. ... vonal sorelválasztók Zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Gitározik, zongorázik, énekel, hangja tiszta, lírikus tenor, reneszánsz karakter. Az általa komponált művek mély lelki tartalommal és erkölcsi mondanivalóval bírnak. Jelenleg 110 levédett saját szerzeménye van. Gyermekkorában énekkaros volt, a középiskolában zenekarban játszott, a munkahelyein a kultúrcsoportokban és kulturális programokon rendszeresen szerepelt. Az Országos Szórakoztató Zenei Központban egyéni táncdalénekesként "A" kategóriás minősítésű szakvizsga bizonyítványt és működési engedélyt kapott. vonal sorelválasztók 


 

vonal sorelválasztók  Celldömölk Városom!..

 A mai Celldömölk településtörténetének leírásakor öt, valamikor önálló település történetét kell leírnunk. Öt olyan különböző színű életfonal ez, melyek pontos keletkezését és fejlődését már évszázadok távolsága rejti el szemünk elől. Szemünk már csak századunk szőttesét látja, de keresi a színeket azért, hogy történetükből tanuljon és erőt merítsen. Jelen történeti leírás csak vázlatos lehet, és elsősorban a településformáló okokra, eseményekre koncentrál.  A ma ismert első okleveles említés 1252-ből származik. A helység akkori neve MUNK, amit valószínűleg tévesen DEMUNK-nak említenek abban az ítéletlevélben, amely egy birtokper végén született. Az a tény, hogy a birtokvitában az apátság javára születik a döntés egy Kamund nevű birtokról, bizonyítja, hogy a konkrét keletkezés régebbre tehető. Ismert olyan nézet, ami azt valószínűsíti, hogy ezen a helyen egy római kori villa volt. Nem lehetetlen, hiszen a környék Pannoniához tartozott, földjén virágzó élet folyt, lakott településekkel. A két Sitke és Miske táján nagyobb római helység létezett, a mai Mesteri helyén volt római villa neve pedig Mestrianae. Lakott volt a Sághegy is, tetején táborhegy, castrum őrködött a környék biztonságára. A villa maradványait és építőanyagát használhatták fel hittérítő szerzetesek, akik az 1100-as években érkeztek csónakokkal Győr irányából. Ezt látszik igazolni a még ma is látható tény: a kis keresztelő kápolna építési módjánakszokatlansága. Ismert továbbá olyan nézet is, miszerint az apátság királyi alapítás lenne. Ennek némiképp ellentmond, hogy a már említett birtokvitában ez nem került bizonyításra, holott az alapítástól eltelt idő akkor még nem lehetett jelentős. Az eredet tehát nem ismert pontosan, fentieken túl létezik még több, itt nem ismertetett elképzelés is. Homály fedi a névátalakítás mikéntjét is, tény, hogy az "ecclesia Sancta Marie de Demunk"-ból (1252.) több változat után a XVII. századra tisztult le a Pórdömölk név, ami akkor már a társadalmi osztály tagozódására is utal.

Visszatérve a kezdeti évekre a monostor környezetében kis majorszerű település jött létre. Lakói az apátság tagjai: a szerzetesek és népei: a mesteremberek, zsellérek, jobbágyok. A helység az akkori viszonyok között népesség tekintetében is számottevő, hiteles helyi volta pedig országos jelentűségre emelte. A fejlődést a XVI. század viharai törték derékba. A török dúlások, a trónért való küzdelem, a német zsoldos hadsereg túlkapásai Kemenesalja népét sem kímélték. Ekkor pusztulhatott el a dömölki apátság monostora, és később helyreállított temploma is. A századvégi összeírások szerint sok az üres, elhagyott porta (8), tehát a lakosság nagy része elpusztult, vagy a fenyegető vész elől elmenekült.A pusztulás olyannyira nagy, hogy a vármegye közgyűlése (1596.) egész Kemenesalját felmentette az adófizetés alól. Mégis ősi egyházas hely lévén a sorscsapások ellenére megelevenedik a település, visszatér az élet és a következő évszázad első fele viszonylagos nyugalomban telik el. A szerzetesi élet általános hanyatlásának tünetei azonban meglátszanak az apátság életén. Meglátszik ez a jobbágyok számbeli fogyásán és az apátság megművelt határrészeinek külső bérlűkkel (nemesdömölki és sági) való haszonműveltetésén is. Mivel a település egészében egyházi földesúri birtok, csak a birtokos jobbágyai, zsellérei laknak, munkálkodnak itt. Ide nem települnek új lakosok, kereskedők, iparosok, nem épülnek új házak, közintézmények, az út egyenesen vezet az uradalmi szintre való visszafejlődéshez. Az oly sok vihart megélt "kicsiny erősségben" (ma Romtemplom) 1778-ban celebrálták az utolsó misét. 1803 óta gazdasági épületként használták. Az 1828 évi összeírás Pórdömölköt már, mint Kis-Czellhez csatolt külterületi lakott részt tartja nyilván. A helység keletkezésének pontos dátuma és mikéntje itt sem ismert. Első okleveles említése 1410-ből való, így pár századdal fiatalabb, mint Pórdömölk. Névalakulása is hasonló déli szomszédjához, azzal kölcsönhatásban formálódik a XVIII. századra letisztulva és attól kezdve következetesen Nemesdömölkként említve. A település kialakulása minden bizonnyal az itt elmenő Szombathely-Győr kereskedelmi







www.maco.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!












'http://www.xat.com/web_gear/poll.php?pollid=319978387746' to save this page for later so you can edit your poll.